A terézvárosi önkormányzat méltatlannak tartja, hogy Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum elnöke egy súlyosan beteg ember sajnálatos halála után is a sajtóban való megjelenés reményében folytatja a hazugságokra, a tények tudatos elferdítésére épített kampányát.
Az önkormányzat a leghatározottabban visszautasítja a nyilvánosság előtt az emberi jogok védelmezőjének szerepében tetszelgő Simó Endre alaptalan, a terézvárosi önkormányzat lejáratását célzó vádjait. Egyúttal sajnálattal vette tudomásul, hogy akad olyan napilap (Népszava), amely kritikátlanul átveszi és közzéteszi a Magyar Szociális Fórum honlapján megjelent valótlan állításokat, anélkül, hogy megkérdezett volna minden érintettet.
Terézváros önkormányzata Hüvelyes Lajos ügyében mindvégig messzemenősen humánusan, a törvények tiszteletben tartásával, kellő gondossággal járt el. Rokkant bérlőjének szükség esetén segélyt adott, rendszeresen élelmiszercsomagot biztosított, családsegítő szolgálatán keresztül megpróbált az emberhez méltó életkörülmények helyreállításához és fenntartásához érdemi segítséget nyújtani. Ezen erőfeszítések az együttműködési készség híján sorra kudarcot vallottak. A társasház tulajdonosai és lakói személyesen, illetve írásban kérték az önkormányzatot, hogy lépjen fel a lakóközösség mindennapjait megkeserítő bérlőjével szemben, aki otthonában elviselhetetlen viszonyokat teremtett.
Az önkormányzat vagyonkezelő cége a törvények szerint járt el, amikor is a szerződésben vállalt felújítási, karbantartási, valamint a társasház házirendjében rögzített kötelezettségek be nem tartása, a lakás rendeltetésellenes használata, az alapvető állattartási és higiénés szabályok semmibevétele, valamint bérleti díj fizetésének elmulasztása miatt jogi úton járt el. Keresetét a bíróság helybenhagyta, a bérlőt a lakás elhagyására kötelezte.
A jogerős bírósági végzés birtokában az önkormányzat – noha semmiféle törvényi kötelezettsége nem volt az elhelyezését illetően – számára cserelakást ajánlott fel, ám azt megtekinteni sem volt hajlandó. Ezt követően Terézváros önkormányzata Tatárszentgyörgyön vásárolt és berbe adott Hüvelyes Lajos számára egy kertes házat, amelyet felújítottak.
Simó Emdre minden fórumon azt állította, hogy Hüvelyes Lajost bilincsbe verték, úgy lakoltatták ki. Ebből egy szó sem igaz. A végrehajtó által elrendelt kilakoltatás előtt néhány nappal Simó Endre tette közzé a sajtóban, hogy Hüvelyes Lajos öngyilkossággal fenyegetőzött. Ekkor az önkormányzat illetékese felvette a kapcsolatot az idős férfi háziorvosával, valamint a Terézvárosi Család- és Gyermekjóléti Központtal. A helyszínre siető háziorvosnak Hüvelyes Lajos megerősítette öngyilkossági szándékát, ezért a doktor mentőt hívott. A kiérkező mentősökkel azonban nem volt hajlandó együttműködni, ők a rendőrség közreműködését kérték, majd a Gálfi Béla Pszichiátriai Intézetbe szállították. Ekkor került sor bilincs használatára, éppen azért mert Hüvelyes Lajos önszántából nem volt hajlandó beülni a mentőbe.
A kilakoltatásra csak ezután néhány nappal került sor, az önkormányzat vagyonkezelője leltárba vette Hüvelyes Lajos holmiját és azt a tatárszentgyörgyi házba szállíttatta. Erre a napra Simó Endre civil megmozdulást szervezett tiltakzásul, ám sem ő, sem egyetlen érdeklődő nem jelent meg az Izabella utcában.
A terézvárosi önkormányzat Hüvelyes Lajos sorsának alakulását mindvégig figyelemmel kísérte, kórházban tartózkodása alatt a Terézvárosi Család- és Gyermekjóléti Központ munkatársai és az időközben kirendelt ideiglenes gondnoka rendszeresen látogatták. Egészségi állapotának javulását követően, a Terézvárosi Család- és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársainak segítségével beköltözött a tatárszentgyörgyi ingatlanba.
Terézváros egyik alpolgármestere személyesen egyeztetett a tatárszentgyörgyi polgármesterrel, ezt követően Hüvelyes Lajost az ottani szociális szolgálat gondozásba vette. Amikor sajnálatos módon a házban elesett és ismét kórházba került, egyértelművé vált, hogy állandó felügyeletet igényel, így számára az idősek otthonában való elhelyezés jelentené a megoldást.
Ideiglenes gondnoka három otthont megjelölve kezdeményezte elhelyezését, felvételét azonban – a terézvárosi önkormányzat munkatársainak több hetes intézkedése ellenére – az érintett intézmények elutasították, ami ellen a gondnok fellebbezést nyújtott be.
Ez idő alatt Hüvelyes Lajost a területileg illetékes kórházak krónikus osztályain ápolták. Végül a Tatárszentgyörgy település ápolási ellátását biztosító Egyesített Szent István és Szent László Kórház II. sz. Krónikus Belgyógyászati Osztályán érte a halál.
A terézvárosi önkormányzat minden élethelyzetben mindenki részére próbál lehetőséget biztosítani. Ezt tette Hüvelyes Lajos esetében is. Jó szándékkal, áldozatoktól sem visszariadva kereste számára a méltó és méltányos megoldást.
Az Izabella utcai társasházban lakók véleménye az ügyről
Házi Józsefné, Hüvelyes Lajos közvetlen szomszédja volt az Izabella utcában:
– Halottról jót vagy semmit, ezt szokták mondani, de az tény és való, hogy tizennégy éven át volt kénytelen egy egész társasház elviselni azokat az áldatlan állapotokat, amiket Hüvelyes Lajos idézett elő. Életmódjából fakadóan olyan kosz és bűz vette körül, ami leírhatatlan. Többen próbáltak rajta segíteni, de rendre elutasította a próbálkozásokat, durva hangnemet használt, mindenki kerülte a vele való találkozást. Mindezek ellenére senki sem az utcára akarta kitenni. Azt kezdeményeztük, hogy valami szociális intézménybe helyezzék el, ahol normális feltételeket teremtenek számára. Ha jól tudom, az önkormányzat is ezen dolgozott és végül egy házat vásároltak neki. Felháborítónak tartom, hogy ezzel az üggyel kapcsolatban Simó Endre folyamatosan valótlanságokat jelentet meg a sajtóban és közösségi médiában. Én magam már reagáltam is rá, hiszen a lakók véleményét ő sosem kérte ki, sosem idézte.
Egy másik lakó az Izabella utcai házból – név nélkül – ugyancsak arról beszélt, hogy rengeteg kellemetlenséget kellett elszenvedniük az ott élőknek Hüvelyes Lajos viselkedése, életmódja miatt:
– A felhalmozott szemét éveken át orrfacsaró bűzt árasztott. A kutya rendszeresen a lakásban végezte el a dolgát, az ugyancsak borzasztó szaggal járt. Mivel Hüvelyes Lajos olyan dolgokkal fűtött, olyan holmikat égetett el a lakásban, ami tönkretette a kéményjáratokat, koromfekete, kátrányos foltok jelentek meg még a lépcsőházban is, sőt több emelettel magasabban lévő lakások falán is. A gyerekek, de a felnőtt lakók is kerülték Hüvelyes Lajost, mert többször belekötött az emberekbe, agresszív volt, minden segítséget visszautasított. Egy alkalommal az egyik házban lakó saját költségén takaríttatta ki a borzalmas állapotban lévő szobákat, ám Hüvelyes Lajos ezt sem értékelte, ugyanúgy élt, így hamarosan visszatért a bűz és a kosz.
Hüvelyes Lajos két otthona:
Az Izabella utcai házban lévő lakás, ahonnan Hüvelyes Lajost kiköltöztették
A tatárszentgyörgyi ház, amit az önkormányzat vásárolt és felújított Hüvelyes Lajos számára
Terézváros önkormányzata ezután is megvédi a társasházak lakóit. Mindent megtesz annak érdekében, hogy az együttélésre képtelen bérlők ne keseríthessék meg a lakóközösségek mindennapi életét.
Visszautasítja ugyanakkor azt a nemtelen és hazug kampányt, amelyet Simó Endre a saját szereplésének biztosítása miatt folytat az önkormányzat ellen, felhasználva hozzá egy beteg, idős ember életét és most a halálát is.
Simó Endre mindvégig tisztában volt vele, milyen körülmények között élt Hüvelyes Lajos az Izabella utcai társasházi lakásban, és pontos információkkal rendelkezett a terézvárosi önkormányzat minden intézkedéséről – hiszen őt folyamatosan tájékoztatták, több telefonos rádióinterjú is készült a témában – ám azon túl, hogy a jogvédelem álcája mögé bújva rendszeresen fellármázta a sajtót, soha semmit nem tett azért, hogy az együttélésre képtelen idős férfi helyzete megoldódjon, körülményei emberhez méltóak legyenek.
Terézváros Önkormányzata