6szin kövek

Kövek a zsebben: beszélgetés Kálloy Molnár Péterrel


Amikor Londonba utazol, szoktál színházba menni?
18 és 40 éves korom között rendszeresen jártam, évente biztosan legalább egyszer. Alapvetően
érdekeltek a különböző előadások, de sokszor eszembe jutott egy-egy darab láttán, hogy azt meg
tudnánk csinálni itthon is. Ilyen módon találtam rá a S.Ö.R.-re és a Kövek a Zsebben darabra is.


A Kövek a Zsebben esetében mi ragadott meg téged?
Már a színlap alapján tudtam, hogy érdekelni fog. Az a gondolat, hogy két színész statisztaként 40
szerepet játszik el, már önmagában izgalmas volt számomra. Amikor Londonba mentem,
mindenképp meg akartam nézni ezt az előadást.


Hogy esett a választásod Rudolf Péterre?
Az ő figurája nagyszájú, sziporkázó, amit ő nagyon jól el tud játszani; egyértelmű volt, hogy vele
szeretnék dolgozni. Megkerestem, de várnom kellett rá más elfoglaltsága miatt. Megérte, mert biztos
voltam benne, hogy ő a legjobb választás.


Hogyan zajlott a próbafolyamat?
A Kövek a Zsebben próbája a Thália Színházban kezdődött, ahol egy szokatlanul hosszú, három
hónapos próbaidőszakot kaptunk. Ilyenről mindig csak álmodik a színész. A Goethe Intézet
kávézójában ültünk két hónapig, és csak a szövegen dolgoztunk. A szöveg nyersfordítását én
készítettem, és Eichner András, a szenzációs angolos segített abban, hogy tökéletes legyen a
szöveg. Mindezt Rudolf Péterrel közösen alakítottuk, és olyan alapos elemző munkát végeztünk,
hogy egy hónap alatt készen lett a színpadi verzió.
Ketten rendeztük a darabot, és tíz nappal a bemutató előtt meghívtuk Verebes Istvánt, hogy nézzen
rá. Gratulált, és azt mondta, minden kiválóan működik. Ez megerősített minket abban, hogy jó úton
járunk.


A zenét Gerendás Péter írta, de hogyan alakult a szerepe?
Először úgy terveztük, hogy Péter zenélni fog, de végül úgy éreztük, hogy elvenné a darab lényegét,
ha a két szereplőre írott darabban egy zenész is szerepelne. Így Péter zeneszerzőként dolgozott, és
csodálatos dalt írt, amit később a saját lemezére is felkerült.


Mi a titka annak, hogy ilyen jól együtt működtetek Rudolf Péterrel?
Sokat tanultam az improvizációról Pétertől. Ő mindig is gyorsan váltott, és mindent úgy csinált, hogy
közben feszes maradt az előadás. Azt is tőle tanultam, hogy az improvizációt tudni kell időben
abbahagyni. Az ő spontaneitása nagyon inspiráló volt számomra.


A közönség is aktív szereplője az előadásnak. Ez hogy alakult ki?
A darabban a nézők is aktív részesei lettek az előadásnak, ami teljesen új koncepciót adott neki. Ők
körbeülnek minket, mintha ők is statiszták lennének. Ez a formáció különbözik minden más Kövek a
Zsebben előadástól a világon. Az interaktivitás is új dimenziót adott, amit mi találtunk ki, hogy a nézők
is beleélhessék magukat a történetbe.


Milyen emlékek kötnek a darab hosszú színpadi pályafutásához?
A darabot 2002-ben mutattuk be a Thália Színházban, és tizenegynéhány évig játszottuk ott. Amikor
Csányi Sándor átvette a művészeti vezetést, az Új Stúdió próbateremmé alakult, ezért átvittük az
előadást a Centrál Színházba. Ott még hat-nyolc évig játszottuk, és most februártól itt vagyunk a
6SZIN-ben. Az 500 előadás körül járó darab folyamatosan fejlődik, és a közönséget mindig új módon
tudjuk meglepni.


A darab egy Seamus Heaney verset is tartalmazott. Mi volt a jelentősége?
Nem volt időm fordítót keresni, ezért én magam fordítottam le a verset. Szerencsére már voltak
tapasztalataim, hiszen több verseskönyvem is megjelent, így gyorsan el tudtam végezni ezt a
munkát. A vers fontos része lett a darabnak.


Mi volt a legnagyobb kihívás számodra ebben az előadásban?

A legnagyobb kihívás talán az volt, hogy minden egyes előadás különbözik egymástól, mindegyik egy
új élmény. Az, hogy mindig frissen tudjuk tartani a darabot, miközben nem veszítjük el a feszességet,
mindig nagy feladatot jelentett számomra. De az együttműködés és a közönség szeretete rendkívül
erős motiváló erő.
6SZIN, április 8, kedd 19 óra
Jegyvásárlás



Vélemény, hozzászólás?

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.