Társtettesként különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett elkövetése miatt börtönben letöltendő szabadságvesztésre és pénzbírságra ítélte január 24-én az első fokon eljáró Tóth Erzsébet bíró vezette büntetőtanács azokat a volt MSZP-s és SZDSZ-es önkormányzati képviselőket, akik 2004-ben szavazatukkal szentesítették két nagy értékű Andrássy úti palota versenyeztetés nélküli, törvénysértő értékesítését. A szabadságvesztések végrehajtását különböző időtartamú próbaidőkre felfüggesztette a bíróság. Fürst György volt alpolgármester és Hatvani Csaba a terézvárosi önkormányzat szocialista képviselőjének kivételével a bíróság előzetes mentesítésben részesítette az elítélteket. A Fővárosi Törvényszék ítélete nem jogerős.
A tárgyalás elején, miután a bíró közölte, hogy Fürst György és Szekeres Fruzsina Zsuzsanna távollétében jár el, két vádlottnak adott még módot arra, hogy éljen az utolsó szó jogával. Balogh Gábor nem, Árva Ilona Zita viszont élt a lehetőséggel, ám mindössze annyit mondott el, hogy nagyon rossz üzenete van annak, ha a bíróság politikai ügyben jár el.
Tóth Erzsébet ezt követően kihirdette az ítéletet.
A II. rendű vádlott, Fürst György, volt szocialista alpolgármester büntetése: 2 év börtönben letöltendő szabadságvesztés, 5 év próbaidőre felfüggesztve, ezen felül 70 millió forint pénzbírság. Fürst György a pénzbírságot börtönbüntetésre válthatja, ennek napi tétele: 200 ezer forint. (Vagyis pontosan 350 nap alatt „leülheti” a 70 milliós pénzbírságot!) A bíróság a III. rendű vádlott Kékesi Tiborra, a IX. rendű Hegedüs Károlyra, a X. rendű Hatvani Csabára, a XII. rendű Tölgyesi Miklósra, a XIII. rendű Szemere Miklósnéra 1 év 10 hónap börtönben letöltendő szabadságvesztést szabott ki, az ítéletű végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. A már most is büntetett előéletűnek számító Hatvani Csaba kivételével előzetes mentesítésben is részesítette őket. (Az előzetes mentesítés azt jelenti, hogy mentesülnek a büntetett előélet következményei alól az elítéltek, tehát továbbra is betölthetnek erkölcsi bizonyítvány létéhez kötött munkakört.)
Öten kaptak 1 év 8 hónap szabadságvesztést: a IV. rendű vádlott, Balogh Gábor, az V. rendű Lázi Ferenc, a VI. rendű Orbán Pál, a VII. rendű Tóth György Kálmán, a XI. rendű Szekeres Fruzsina Zsuzsanna. Valamennyiük büntetését 3 év próbaidőre felfüggesztette a bíróság, és számukra is megítélte az előzetes mentesítést. Árva Ilona Zita, csak az Andrássy út 3. szám alatti ingatlan törvénysértő eladását szavazta meg, ő 1 év 6 hónap börtönbüntetést kapott, amelynek végrehajtását 2 év próbaidőre függesztette fel a bíróság, és megkapta előzetes mentesítést is.
A bíróság Terézváros önkormányzat kárának megtérítésére is kötelezte a vádlottakat. Az elítélt vádlottaknak – az Andrássy út 3. szám alatti palotaépület eladásával okozott kárral megegyező összeget – 131,7 millió forintot és ennek 2004-től számított törvényes kamatát – körülbelül 100 millió forintot – kell egyetemlegesen megfizetniük a terézvárosi önkormányzatnak. Ez azt jelenti, hogy összesen csaknem 232 millió forintot kell kártérítésként fizetniük.
A bíróság az okozott vagyoni hátrányt akként határozta meg, hogy az Andrássy út 3. illetve 47 szám alatti ingatlan törvénysértő eladásával összesen 351 millió 812 ezer 750 forint, valamint az Andrássy út 47. szám alatti nem lakáscélú helyiség eladási árához kapcsolódó áfa összegével megegyező kár érte az önkormányzatot, amely nem éri el az 500 millió forintot.
Ezért a büntetési tétel az eredeti vádban szereplő 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztés szankcióhoz képest képes enyhébb mértékű, 2-től 8 évig terjedhet.
A vádlottak az öt esztendeje tartó büntetőperes eljárás során mindvégig tagadták bűnösségüket. Többek között arra hivatkoztak, hogy nem vagyonkezelőként jártak el, hanem az önkormányzat nevében tulajdonosi döntést hoztak, amely politikai döntés volt, ezért azzal védekeztek, hogy az országgyűlési képviselőkhöz hasonló mentelmi jog illeti meg őket. Többen hangoztatták azt is, hogy politikai indíttatású koncepciós eljárás folyik ellenük.
A versenyeztetés elhagyását a vádlottak azzal indokolták, hogy nem segítette a gyors vagyonértékesítést, miközben az irányításuk alatt álló önkormányzat az előző, fideszes vezetés miatt rossz anyagi helyzetben volt, likviditási gondokkal küzdött, továbbá a műemléki védettségű ingatlan esetében a felújítási kötelezettség határidejének lejárta miatt tetemes bírságtól tartottak.
A bíróság elutasította a vádlotti védekezéseket, és kimondta, hogy a döntések jogszabálysértőek voltak és vagyoni hátrányt okoztak. Tóth Erzsébet bíró a korábbi Alkotmányra és a jelenlegi Alaptörvényre, valamint több érvényben lévő jogszabályra hivatkozva alapos és részletes indokolását adta annak, hogy az önkormányzati képviselőt miért nem illeti meg mentelmi jog.
Tóth Erzsébet bíró ítéletet hirdet a Fővárosi Törvényszéken
A büntető törvénykönyv szerint hűtlen kezelést az követ el, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és az ebből fakadó kötelességét megszegve vagyoni hátrányt okoz.
Az önkormányzati vagyon elidegenítése során a képviselő-testület tagjai vagyonkezelőként jártak el, nem a saját, hanem az önkormányzat vagyonáról döntöttek. A bíró nem fogadta el azt a védekezést sem, hogy a képviselők „nem tudhattak minden jogszabályról, azok tartalmáról, arról, hogy valamely jogszabály ellentétes volt valamely magasabb normánál”. Ezt a védekezést a versenyeztetés mellőzésének indokául hozták fel a vádlottak.
A bíró rögzítette, hogy „a vádlottak mindkét ingatlan tekintetében eltekintett a versenyeztetéstől”. A bíró hangsúlyozta, hogy „versenyeztetés biztosítja a nyilvánosságot, hogy a piac megmérje az adott ingatlant és ezáltal lehetővé váljon egy reális forgalmi értéknek megfelelő vételár kialakítása”.
A bíró utalt azokra a polgári perekben hozott jogerős ítéletekre is, amelyek kimondták, hogy ezek a szerződések törvénysértőek, mert versenyeztetés nélkül köttettek.
A bíró hangsúlyozta: a vádlotti vallomásokkal ellentétben volt több, részben kedvezőbb ajánlat az ingatlanokra, és erről a vádlottak is tudtak. A bíró kiemelte: a nyilvános pályáztatás a kétségtelen nehézségek ellenére is nagy mértékben hozzájárulhat a reális, piaci áron történő értékesítéshez, különös tekintettel arra, hogy a világörökség részének számító Andrássy úton korábban nem volt példa egy egész épület értékesítésére.
A bíróság a büntetés kiszabásakor a súlyosító körülmények közé sorolta a bekövetkezett vagyonvesztést, továbbá, hogy a cselekmények alkalmasak voltak a nemzeti vagyonnal való gazdálkodásba vetett közbizalom megingatására és közérdeksérelem okozására. Az enyhítő körülmények között szerepelt a jelentős időmúlás, továbbá, hogy a vagyoni hátrány egy része megtérült.
Rab Ferenc ügyész súlyosbításért, a hosszabb időre szóló végrehajtandó szabadságvesztésért, illetve közügyektől való eltiltásért jelentett be fellebbezést. A vádlottak védő felmentésért fellebbeznek. Terézváros önkormányzatának sértetti képviselője három nap gondolkodási időt kért arra, hogy eldöntse a polgári jogi igény tekintetében fellebbez-e. Így az ítélet nem jogerős, a büntetőeper másodfokon folytatódik.
A büntetőperes eljárás már fél évtizede zajlik, ez idő alatt három vádlott és egy tanú elhunyt, és még mindig nem ért véget.